home   a kosár üres
Bejelentkezés   |   Jelszóemlékeztető   |   Regisztráció
  Főoldal     Vásárlás     E-könyvek     Rólunk

Dávid ezt mondja: \"Az Úrnak törvénye tökéletes...\" (Zsolt 19:8.) \"Régt?l fogva tudom a te bizonyságaid fel?l, hogy azokat örökké állandókká tetted\" (Zsolt 119:152). Pál pedig így szól: \"Azért ám a törvény szent, és a parancsolat szent és igaz és jó.\" (Róm 7:12.)
Mint a világmindenség fenséges Ura, Isten nem csak az emberek számára rendelt el törvényeket, hanem a természet minden más elemének fenntartására is. Törvényeknek van alárendelve minden - kicsiny és nagy, mozgó és mozdulatlan -, s ezeket a törvényeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ez alól a szabály alól nincs kivétel, mert Isten semmir?l nem felejtkezett meg, amit teremtett. A természetben mindent természeti törvények irányítanak, az ember azonban - aki gondolkodó lényként képes megérteni a követelményeket, az erkölcsi törvényt - saját maga felel?s annak megtartásáért. Egyedül az embernek, a teremtés koronájának adott Isten lelkiismeretet az isteni törvény szent kívánalmainak megértésére, és szívet, hogy azt úgy tudja szeretni, mint ami szent és igaz és jó. Isten azonnali és tökéletes engedelmességet vár az embert?l, de senkit nem kényszerít arra. Mindenki szabad erkölcsi lény.
Az ember személyes felel?ségének súlyát kevesen értik helyesen, pedig annak kulcsfontosságú jelent?sége van. Mindannyian vagy engedelmeskedünk, ami által élni fogunk, vagy áthágjuk Isten törvényét, kérd?re vonva tekintélyét, aminek következményeként jogos büntetésben lesz részünk. A kérdés minden lélekhez nyomatékkal szól: \"Engedelmeskedsz-e a mennyei hangnak, a Sínai-hegyen elmondott Tízparancsolatnak, vagy inkább a tömeggel tartasz és az izzó törvénybe taposol?\" Az Istent szeret?k legnagyobb öröme a parancsolatok meg?rzésében és az olyan dolgok véghezvitelében van, amik Isten szemében kedvesek. A természet szerinti szív azonban gy?löli Isten törvényét és küzd annak követelményei ellen. Az emberek elzárták lelküket az isteni világosság el?l, mert nem kívántak annak fényében járni. Szívük tisztaságát, Isten elismerését és a mennybejutás reményét feláldozták az önz? vágyak és a világi nyereség oltárán.
Azt mondja a zsoltáríró: \"Az Úrnak törvénye tökéletes...\" (Zsolt 19:8.) Milyen csodálatosan egyszer? és mindenre kiterjed? Isten tökéletes törvénye! Olyan tömör, hogy könnyedén megtanulhatjuk az egészet, mégis mélységesen fejezi ki Isten minden akaratát. Nem csak a küls?leg megnyilvánuló cselekedeteket veszi számításba, hanem a szív gondolatait, szándékait, valamint vágyait és érzéseit is. Emberi törvények erre nem képesek, azok csak a küls? cselekedeteket érinthetik. Áthághatja valaki a törvényt úgy, hogy közben vétkét el tudja rejteni az emberek el?l. Lehet bármilyen b?nöz? - tolvaj, gyilkos vagy parázna -, ameddig b?ne rejtve marad, a törvény nem ítélheti el. Isten törvénye azonban észreveszi azt a féltékenységet, irigységet, gy?löletet, rosszindulatot, bosszút, bujaságot és nagyravágyást is, amely ugyan ott kavarog a lélekben, de - megfelel? alkalom hiányában - eddig még nem jutott küls? kifejezésre. Ezek a b?nös indulatok kerülnek majd elszámolásra azon a napon, amikor \"...minden cselekedetet az Isten ítéletre el?hoz, minden titkos dologgal, akár jó, akár gonosz legyen az\" (Préd 12:16).

ISTEN TÖRVÉNYÉNEK EGYSZER?SÉGE

Isten törvénye egyszer? és könnyen érthet?. Némelyek büszkén dicsekednek azzal, hogy ?k csak abban hisznek, aminek a végére tudnak járni. Így megfeledkeznek arról, hogy az emberi életnek és Isten természetben megnyilvánuló hatalmának vannak olyan rejtélyei, melyeket a legalaposabb vizsgálódás sem képes megmagyarázni. Isten törvényében azonban semmi titokzatosság sincs. Annak nagy igazságait mindenki megértheti. A leggyengébb képesség? ember is felfoghatja ezeket a szabályokat. A legelmaradottabb is képes életének szabályozására és arra, hogy jellemét az isteni minta szerint formálja. Ha az emberek - legjobb képességüknek megfelel?en - engedelmeskednének ennek a törvénynek, akkor nagyobb szellemi er?t nyernének ahhoz, hogy még jobban megértsék Isten céljait és terveit. Ez az el?rehaladás nem csak a jelenlegi életre vonatkozik, hanem kihat az örökkévaló korokra is, mert bármilyen szintet is érünk el Isten bölcsességének és hatalmának megismerésében, mindig kifogyhatatlan végtelenség lesz még el?ttünk.

Isten törvénye megkívánja, hogy szeressük Istent mindenek felett, és felebarátainkat, mint önmagunkat. Ennek a szeretetnek a gyakorlása nélkül a legcseng?bb hitvallás is puszta képmutatás marad. \"Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedb?l, teljes lelkedb?l és teljes elmédb?l. Ez az els? és nagy parancsolat. A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. E két parancsolattól\" - mondta Krisztus - \"függ az egész törvény és a próféták\" (Mt 22:37-40).
A törvény tökéletes engedelmességet igényel: \"Mert ha valaki az egész törvényt megtartja is, de vét egy ellen, az egésznek megrontásában b?nös\" (Jak 2:10). A Tízparancsolat egyike sem hágható át anélkül, hogy a menny Istenéhez h?tlenné ne válnánk. Az el?írásoktól való legkisebb elhajlás is b?n, legyen az mulasztás vagy tudatos törvényszegés, és minden b?n Isten haragját vonja maga után. Az engedelmesség volt az egyedüli feltétele annak, hogy az ?si Izrael életében beteljesedjenek azok az ígéretek, melyek Isten választott népévé tették ?ket. A törvénynek való engedelmesség ma is hatalmas áldásokat hozhat egyének és nemzetek életében, éppen úgy, mint ahogy a zsidóknak hozhatott volna.
A törvénynek való engedelmességre nem csak megváltásunk érdekében van szükség, hanem személyes boldogságunk és a körülöttünk él?k boldogsága miatt is. \"A te törvényed kedvel?inek nagy békességök van, és nincs bántódásuk\" (Zsolt 119:165) - mondja az ihletett kijelentés. Mindezek ellenére némely halandó úgy tárja az emberek elé a szent, igaz és jó törvényt - a szabadság törvényét, melyet maga a Teremt? igazított az emberi szükségnek megfelel?en -, mint ami a szolgaság elviselhetetlen igája. De csak a b?nös, a törvényszeg? az, aki a törvényt fájdalmas igának tartja, és annak el?írásaiban nem lel gyönyör?séget. Mert a testnek gondolata \"az Isten törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti\" (Róm 8:7).
\"A b?n ismerete a törvény által van\" (Róm 8:7), mivel a \"b?n a törvénytelenség\" (1Jn 3: 4). Az ember a törvény által gy?z?dik meg b?neir?l. Miel?tt felismeri, hogy megváltóra van szüksége, éreznie kell, hogy b?nös, és mint ilyen, ki van szolgáltatva Isten haragjának. Sátán folyamatosan ügyködik azon, hogy meggyengítse az ember elgondolását a b?n fájdalmas jellegér?l. A nagy csaló munkáját végzik azok, akik megtapossák Isten törvényét, mert azt az egyedüli mércét hagyják figyelmen kívül, ami által a b?n felismerhet? és a törvényszeg? lelkiismerete megszólítható.

Isten törvénye behatol azokba a rejtett célokba, melyeket b?nös jellegük ellenére gyakran könnyelm?en vesznek, de melyek a valóságban a jellem alapját és próbáját alkotják. A törvény az a tükör, melybe a b?nösnek bele kell tekintenie, ha erkölcsi jellemét helyesen akarja látni. Miután megítélve látja magát az igazság nagy mérlegén, következ? lépésként meg kell bánnia b?neit és azok bocsánatáért folyamodnia Krisztushoz. Ezt sokan nem teszik meg, és össze akarják törni a gyengeségeiket feltáró tükröt, s így próbálnak megszabadulni az életük helytelenségeire és jellemhibáikra rámutató törvényt?l.
A b?nök elburjánzásának korában élünk. Emberek sokasága vált b?nös és gonosz szokások rabjává, és azok bilincseit megtörni igen nehéz. A romlottság özönvízként árasztja el földünket. Említeni is rettenetes milyen b?nöket követnek el naponta. Sion falának állítólagos ?rz?i mégis azt tanítják, hogy a törvény csak a zsidóknak adatott, és hogy arra az evangélium korának dics?séges kiváltságai mellett nincs többé szükség. Nincs-e kapcsolat az elhatalmasodó b?nözés és aközött, hogy prédikátorok és mások is azt tartják és tanítják, hogy a törvénynek nincs többé korlátozó hatalma?
Isten törvényének megítél? hatalma nem csak azokra a dolgokra szorítkozik, melyeket teszünk, hanem azokra is, melyeket nem. Nem szabad igazolnunk magunkat azokért a mulasztásokért, melynek cselekedetek megtételét Isten megköveteli t?lünk. A gonosz kerülése mellett azt is meg kell tanulnunk, hogyan tehetünk jót. Isten ad er?t a jó cselekedetekhez. Ha nem használjuk ezt az er?t, akkor minden bizonnyal b?nös és lusta szolgáknak fog minket tekinteni. Lehet, hogy nincsenek súlyos b?nök felróva ellenünk Isten könyvében, de ítélet alá helyez bennünket az a tény, hogy tetteink - a feljegyzések szerint - nem mutatnak tiszta, jó, magasztos és nemes szándékot, azaz nem kamatoztattuk a ránk bízott talentumokat.
A törvény az ember teremtése el?tt is létezett. Isten a mennyei lények állapotához szabta azt. Még az angyalokat is az irányította. Az igaz élet alapelvei a b?neset után is ugyanazok maradtak. Semmi nem került ki a törvényb?l és a szent el?írások egyikén sem lehetett javítani. Isten törvénye éppúgy létezni fog az örökkévaló korokon át, ahogyan az már a kezdetekben is létezett. \"Régt?l fogva tudom a te bizonyságaid fel?l, hogy azokat örökké állandókká tetted\" (Zsolt 119:152).

Az angyalokat is irányító törvény tisztaságot követel legrejtettebb gondolataink, vágyaink és hajlamaink terén. Ez az \"örökké megingathatatlan\" (Zsolt 111:8) törvény fog megítélni mindenkit Isten rohamosan közeled? napján. Hiába áltatják magukat a törvényszeg?k azzal, hogy a Magasságos nem tudja és nem veszi számba b?neiket, Isten béket?rése egyszer el fog fogyni. Hamarosan elveszik cselekedeteik jutalmát - a b?n zsoldját, azaz a halált -, miközben Isten igaz, törvénytisztel? szolgái belépnek a mennyei város gyöngykapuin és elveszik az örök élet és az öröm koronáját Isten és a Bárány jelenlétében. (The Signs of the Times, 1886. április 15.)


Keresőszó:


Keresés helye:


Szabó László
Gátlás helyett áldás


440 Ft
Fleischer Katinka
Hívtál Uram


600 Ft
REK
Csendesnapok 2007


2500 Ft
Doug Batchelor
A legfőbb forrás


200 Ft
Lancsák Anita
Péter szólt


1200 Ft
Ellen Gould White
Az utolsó napok eseményei


1100 Ft
Copyright 2007 © Felfedezések Alapítvány
Powered by Rendes