home   a kosár üres
Bejelentkezés   |   Jelszóemlékeztető   |   Regisztráció
  Főoldal     Vásárlás     E-könyvek     Rólunk

Krisztus elutasításával a zsidók saját hitüket tagadták meg. Ugyanakkor, a Krisztus hitét valló, de a törvényt elutasító keresztény világ is a megtévedt zsidókéhoz hasonló hibát követ el. Akik azt vallják, hogy Krisztussal járnak és belé helyezik reményüket, de közben ítéletet mondanak az erkölcsi törvény és a próféciák felett, nincsenek biztonságosabb helyzetben a hitetlen zsidóknál. Nem képesek értelmesen b?nbánatra indítani a b?nösöket, mert nem tudják helyesen elmagyarázni, hogy mit kell megbánniuk. A megfeddett, b?nei elhagyására buzdított b?nös joggal kérdezi: \"Mi a b?n?\" Az Isten törvényét tisztel?k azt válaszolhatják, hogy a \"b?n pedig a törvénytelenség\". Ennek meger?sítésére mondja Pál apostol, hogy a törvény által ismerte meg a b?nt.
Csak azok tudják elmagyarázni az engesztel? áldozat jellegét, akik felismerik az erkölcsi törvény által el?írt kötelezettségeket. Krisztus azért jött, hogy közbenjáró legyen Isten és ember között, hogy eggyé tegye ?ket azáltal, hogy a törvényéhez való h?ségre készteti ?ket. A törvénynek nem volt ereje arra, hogy megbocsásson az ellene vétkez?knek. Egyedül Jézus tudta megfizetni a b?nös tartozását. Ennek ténye azonban nem jogosítja fel a b?nbánó b?nöst arra, hogy továbbra is vétkezzen Isten törvénye ellen. Ellenkez?leg, immár a törvény iránti engedelmességben kell járnia.
Isten törvénye már a teremtés el?tt létezett, különben Ádám nem vétkezhetett volna. Ádám törvényszegése után a törvény alapelvei nem változtak meg, csak úgy szervez?dtek és olyan kifejezést nyertek, hogy megfeleljenek az elbukott állapotában lév? ember szükségleteinek. Az Atyjával tanácskozó Krisztus áldozati rendszert intézményesített, hogy a halál, ahelyett hogy azonnal lecsapjon a b?nösre, átruházható legyen egy másik áldozatra, mely Isten Fia nagy és tökéletes áldozatának el?képe.

Az emberek b?nei jelképesen a szolgáló papra hárultak át, aki a nép közbenjárója volt. A pap maga azonban nem válhatott b?náldozattá, nem szerezhetett engesztelést saját életével, mivel ? is b?nös volt. Ezért ahelyett, hogy ? szenvedett volna halált, meg kellett ölnie egy hiba nélkül való bárányt. A b?n büntetése így áthárult az ártatlan bárányra, mely azonnali helyettessé, vagyis Jézus Krisztus tökéletes áldozatának el?képévé vált. Az áldozat vére által az emberek hit által el?retekintettek Krisztus vérére, ami engesztelést szerez a világ b?neire.

A CEREMONIÁLIS TÖRVÉNY SZEREPE

Ha Ádám nem vétkezett volna Isten törvénye ellen, akkor a ceremoniális törvényre soha nem lett volna szükség. Az örömhír evangéliuma legel?ször Ádámhoz szólt, abban a kijelentésben, mely szerint az asszony magva majd a kígyó fejére tapos. Ez továbbszállt az egymást követ? nemzedékekre, s így Noéhoz, Ábrahámhoz és Mózeshez is eljutott. Isten törvényének és a megváltás tervének ismeretét maga Jézus adta Ádámnak és Évának, akik gondosan ?rizték az értékes leckét, s útján gyermekeiknek és unokáiknak is továbbadták azt. Így maradt fenn Isten törvényének az ismerete.
Az emberek akkoriban közel ezer évig éltek, és az angyalok közvetlenül Krisztustól kapott utasítással látogatták ?ket. Istent áldozati szertartások útján imádták. Az istenfél?k beismerték b?neiket és hálával és szent bizalommal várták a Hajnalcsillag eljövetelét, aki majd a mennybe vezeti Ádám elbukott fiait - b?nbánat és Krisztusba vetett hit által. Minden áldozat az evangéliumot hirdette, a hív?k cselekedetei pedig folyamatosan az eljövend? Megváltóban való hitükr?l tanúskodtak. Jézus így szólt a zsidókhoz: \"Mert ha hinnétek Mózesnek, nékem is hinnétek; mert én rólam írt ?. Ha pedig az ? írásainak nem hisztek, mimódon hisztek az én beszédeimnek?\" (Jn 5:46-47).
Ádám számára azonban lehetetlen volt, hogy életpéldája és el?írásai révén megfékezze annak az átoknak az áradatát, amit a törvényszegés hozott az emberekre. Hitetlenség lopakodott az emberek szívébe. Ádám gyermekei a legkorábbi példáját képviselik annak a két útnak, melyet az emberek Isten rendelései kapcsán választanak. Ábel Krisztus el?képét látta az áldozatokban, Káin azonban nem hitt azok szükségességében. Nem akarta megérteni, hogy a megölt bárány Krisztust jelképezi. Az állatok vére semmit nem jelentett számára. Az evangélium éppúgy szólt Káinhoz, mint testvéréhez, de számára halál illata volt halálra, mert az áldozati bárányban nem tudta felismerni Jézus Krisztust, a megváltás egyetlen lehet?ségét.
A Megváltó élete és halála minden Reá mutató próféciát betöltött. ? volt az alapja minden kijelentett el?képnek. Krisztus megtartotta az erkölcsi törvényt, és felmagasztalta azt azáltal, hogy az ember képvisel?jeként eleget tett rendeléseinek. Azok az izraeliták, akik az Úrhoz fordultak és Krisztust az áldozatokban bemutatott el?képek valóságaként fogadták el, felismerték az \"elmúlandónak végét\". A zsidó rendszert övez? homály a Mózes arcának dics?ségét elfedez? lepelhez volt hasonló számukra. A Mózes arcán megjelen? dics?ség annak a világosságnak a visszaver?dése volt, amit Krisztus hozott a világba az emberekért.
Mialatt Mózes a hegyen tartózkodott Istennel, a megváltási terv - egészen Ádám bukásától kezdve - hatalmas er?vel tárult fel el?tte. Mózes tudta, hogy ugyanaz az angyal fog megjelenni a testben, aki a zsidó nép vándorlásait vezette. Isten szeretett Fia - aki egy volt az Atyával - mindazokat meg fogja békéltetni Istennel, akik majd hisznek és bíznak ?benne. Mózes átlátta az áldozati rendszer valódi jelent?ségét. Krisztus az evangéliumra tanította ?t, s annak dics?sége úgy megvilágította ábrázatát, hogy az emberek képtelenek voltak rátekinteni.
Maga Mózes nem volt tudatában az arcán ragyogó dics?ségnek, és nem tudta, hogy miért menekültek el?le Izrael fiai, amikor közeledett hozzájuk. Magához hívta ?ket, de ?k nem mertek megdics?ült arcára nézni. Amikor Mózes megértette, hogy mi történik, lepellel fedte el ábrázatát.
A Mózes arcán ragyogó dics?ség azért volt olyan fájdalmas a népnek, mert áthágták Isten törvényét. Ez azoknak az érzéseit illusztrálja, akik megsértik az isteni törvényt. El akarnak távozni átvilágító fényéb?l, ami rettenetes a törvényszeg?knek, de szent, igaz és jó a h?ségeseknek. Csak az Isten törvényéhez helyesen viszonyulók mérhetik fel Krisztus áldozatának valódi értékét, melyet az Atya törvényének megrontása tett szükségessé.
A Krisztust elutasító zsidókhoz hasonlóan sötét lepel takarja azok értelmét is, akik szerint az ószövetség idején nem volt Megváltó. A Krisztusra mutató áldozati rendszerben a zsidók az eljövend? Megváltóba vetett hitük jelképeit látták. Mikor azonban Jézus megjelent, s az eljövend? Messiásra utaló összes próféciát betöltötte, valamint olyan dolgokat vitt véghez, melyek Istenfiúságát meger?sítették, a zsidók elvetették ?t és igaz jellemének legnyilvánvalóbb bizonyítékait is elutasították. Ugyanakkor a Krisztus hitét valló keresztény egyház a zsidó rendszer elvetésével szintén Krisztust veti el, hiszen a zsidó vallási életforma T?le származott. (The Signs of the Times, 1878. március 14.)

Keresőszó:


Keresés helye:


Doug Batchelor
A nyelveken szólás ajándéka


200 Ft
J.S.Bach
János PAssió


1000 Ft
Gyűrűs Istvánné
Gyermeknevelési percek


1000 Ft
Dr. Szigeti Jenő
Sorskérdéseink (Dupla dvd)


2500 Ft
REK
Krisztus Zászlóvívői


3000 Ft
Ellen Gould White
Evangélizálás


1800 Ft
Copyright 2007 © Felfedezések Alapítvány
Powered by Rendes