home   a kosár üres
Bejelentkezés   |   Jelszóemlékeztető   |   Regisztráció
  Főoldal     Vásárlás     E-könyvek     Rólunk

Az 1880-as évek végén a hetednapi adventisták újabb önazonossági válság elé néztek. A kérdést úgy lehet legkönnyebben megközelíteni, ha felismerjük az adventista teológia egymáshoz kötődő igazságainak két típusát. Az első csoportba tartoztak azok a tanok, amelyekben az adventisták osztoztak más keresztényekkel, mint például az ingyen kegyelemből való üdvösség, ami egyedül hit által nyerhetõ el; a Biblia fontossága és a világot megváltó Jézus történelmi szerepe. A második csoportba az adventizmus jellegzetes tanpillérei tartoznak, amelyeket a negyedik fejezetben tárgyaltunk.
Mivel a XIX. századi adventisták nagyrészt keresztény kulturális közegben éltek, nem hangsúlyozták a többi kereszténnyel való közös hitelveiket. Elvégre mi értelme lenne a megváltó kegyelemről beszélni a baptistáknak, akik már amúgy is hittek benne? Fontosabb a sajátos adventista igazságok hirdetése – hangzott logikai érvelésük –, hogy az emberek tanbelileg is megtérhessenek a hetednapi adventizmushoz.
Negyven év az ilyen evangelizácóból az adventizmus egyfajta elkülönülését eredményezte az alapkereszténységtől. Ellen G. White nem hiába írta az 1888-as minneapolisi (Minnesota állam) Generálkonferencia kapcsán, hogy az adventistáknak a „kegyelem evangéliumának üzenetét” kell hirdetni, hogy a „világ ne mondhassa tovább, hogy a hetednapi adventisták csak a törvényről és csakis a törvényről beszélnek, de nem tanítják vagy hiszik Krisztust”. (Testimonies to Ministers, 92. o.) Egyszóval, az 1880-as évek végére az adventizmus megérett a teológiai pályamódosításra.
Viszonylag két fiatal igehirdető Kaliforniából – Alonzo T. ¬Jones és Ellet J. Waggoner – indítja el ezt a változást. A két fiatalember a Dániel 7. fejezetében olvasható tíz szarv azonosításával és a Galatákhoz írt levélben szereplő törvény igaz természetéről szóló tanítással tűnt ki. A Generálkonferencia elnöke, George I. Butler és a Review and Herald szerkesztője, Uriah Smith hevesen ellenállt teológiai újításaiknak. Az 1880-és évek közepén kezdődött harc az 1888 októberében megtartott generálkonferenciai ülésszakon tetőzött.
Az 1888-as találkozó hosszútávú jelentőségének nem sok köze volt a Galatabeliekhez írt levélbe foglalt törvény természetéhez vagy akár a tíz szarv azonosításához, sokkal inkább a megváltási terv megújult adventista tanítását hangsúlyozta. Ami azt illeti, Waggoner a minneapolisi felszólalását arra használta, hogy túllépjen a galatabeli törvény kérdésen a Krisztusban való hit általi megigazulás kifejtése felé. Waggoner kiinduló témája tehát sokkal szerteágazóbb témába torkolt – olyanba, amely, Butler és Smith gyanúja szerint, mindig is része volt a fiatalember titkos gondolatainak.
Az idősebbek attól tartottak, hogy a Jones és Waggoner által az egyházba hozott új hangsúlyok elnémítják vagy éppenséggel megszüntetik az adventizmus sajátos tanításait. Az 1888-as találkozó ilyen értelemben elsőrendû önazonossági válság volt. A „Mi az adventista az adventizmusban?” kérdést megrendíteni látszott a „Mi a keresztény az adventizmusban?” kérdése.
Mielőtt még rátérnénk a minneapolisi találkozóból adódó teológiai átalakulásra, meg kell látnunk, hogy miért bizonyultak a Waggoner és Jones által felvetett kérdések olyan robbanékonynak. Elsősorban ennek az volt az oka, hogy az adventizmus a történelmének legnagyobb eszkatologikus válságában volt éppen. Az 1860-as években a Nemzeti Reformszövetség (National Reform Association – NRA) és más csoportok erőteljesen fáradoztak az Egyesült Államok keresztényiesítésén. Egyik legfőbb célkitűzésük a vasárnap szentségének megőrzése volt.
Így az 1880-as évek kezdetére egyesek az „Úr napja” megóvásának akadályozását látták az adventistákban. A harc 1882-ben nyilvánossá is vált, amikor helyi kaliforniai hatalmi szervek letartóztaták William C. White-ot (James és Ellen legfiatalabb fiát), amiért vasárnap is üzemeltette a Pacific Press kiadót. 1885 és 1888 között az események gyújtópontja Arkansas-ba és Ten¬nessee-be terelődött, ahol adventistákat tartóztattak le törvényvégrehajtók a vasárnap megszentségtelenítésének vádjával.
Majd 1888. május 21-én H. W. Blair szenátor benyújtott egy törvényjavaslatot az Egyesült Államok szenátusához, amely az Úr napját „vallásos imádat” napjaként szorgalmazta. Blair javaslata a nemzeti vasárnapról volt az első ilyen törvényhozási törekvés, amely a kongresszus elé került az adventista mozgalom 1840-es évekbeli kezdete óta.
A hetednapi adventisták a vasárnap törvényjavaslata számára profetikus jelentőséget tulajdonítottak. Egyértelműnek tűnt előttük, hogy a Jelenések könyve 13. fejezetében leírt fenevad képének formálása, a fenevad bélyegének kiosztása és a világ vége karnyújtásnyira van csak tőlük. Úgy látszott, hogy az elmúlt negyven év adventista igehirdetése Dániel és Jelenések könyvéről beteljesedés előtt áll. Ilyen háttéren nem csoda, hogy egyes adventista vezetők miért ellenkeztek olyan hevesen és szenvedélyesen, amikor köreikből némelyek átértékelni látszottak a felekezet próféciaértelmezéseinek és törvényteológiájának bizonyos aspektusait. Az ilyen megkérdőjelezés – érveltek a vezetők –, nyilvánosan veszélyeztetné az adventisták önazonosságának lényegét a mostani legnagyobb válság idején.
A minneapolisi generálkonferenciai ülésszak bizonyult a legfőbb fordulópontnak a hetednapi adventista teológia alakulásában. Legalább négy fontos teológiai vitapontot vetett fel a találkozó: (1) a teológiai és bibliai kérdések eldöntésében tekintélynek számító alapok átvizsgálását, (2) a hit általi megigazulás teljesebb megértését a harmadik angyal üzenetének vonzatában, (3) az adventista nézőpont jelentős alakulását a Szentháromság, Krisztus isteni természete és a Szentlélek személy volta kérdésében, valamint (4) Krisztus emberi természetének feltárását. Az alábbiakban ezeket a tanításokat vizsgáljuk meg közelebbről.

Keresőszó:


Keresés helye:


Faragó József
Mi Atyánk


600 Ft
Dr. Szigeti Jenő
Sorskérdéseink (Dupla dvd)


2500 Ft
Agapé Duplaquartett
Agapé: Hálaének zeng


1000 Ft
Gyűrűs Istvánné
Gyermeknevelési percek


1000 Ft
Joe Crews
Miért mondta Isten?


200 Ft
REK
Csendesnapok 2007


2500 Ft
Copyright 2007 © Felfedezések Alapítvány
Powered by Rendes