home   a kosár üres
Bejelentkezés   |   Jelszóemlékeztető   |   Regisztráció
  Főoldal     Vásárlás     E-könyvek     Rólunk

Az 1920-as évek különösen traumákkal teli évtizede volt az amerikai protestantizmusnak. Fél évszázad alatt a protestáns egyházak fokozatosan két szárnyra oszlottak: konzervatív (fundamentális) és liberális (modernista).
A két szárny közti feszültség lényege a modern intellektuális alakulásokhoz való viszonyulásban keresendő. A modernisták a modern irányzatokhoz való alkalmazkodást szorgalmazták. A liberális egyházak így elfogadták az olyan filozófiákat, mint a darwini evolúció, és beépítették azt a hitrendszerükbe mint „Isten cselekvésének módját”.
A liberálisok hamarosan a vallásra is alkalmazták az evolúciós elméletet, és a teológusok, mint például James Freedman Clarke, úgy tekintettek a vallásra, mint ami fejlődésen megy át egyfajta primitív állapotból a bonyolult felé, és így a kereszténység mint a világ nagy vallásai közül a legfejlettebb felé halad. A kereszténység így már nem volt egyedülálló vallás, csupán élenjárt a célra vezető úton, amelyen a többi egyház is haladt. A vallás evolú­ciós fejlődésétől már csak egy lépésre volt szükség a Bibliának az evolúciós értelmezéséig. Sok tudós már nem a Szentlélek természetfeletti ereje eredményének látta a Bibliát, hanem mítoszok és primitív felfogások gyűjteményének a többi fejletlen kultúra szent irataihoz hasonlóan. A Biblia így már nem Isten kijelentése volt az emberiségnek, hanem az emberiség Istent megragadásának kísérlete.
Az evolúciós elképzelések mellett elkezdődött a Szentírás tudományos vagyis kritikus tanulmányozása. Miután a modernisták elvetették az ihletés hagyományos elméleteit, a Bibliát természetfeletti vezetés nélkül létrejött emberi terméknek tekintették. Az irodalomtudományt általánosan alátámasztó modern filozófiai előfeltételeket alkalmazták az Írások tanulmányozására.
A modernizmus mögött meghúzódó előfeltételek középpontjában az értelem tekintélye és a modern tudomány találmányai álltak. A liberális hitrendszer így elvetett mindent a Bibliából, ami nem volt ésszerű vagy „tudományos”. Az elvetett tanok közé kerültek az olyan hitelvek, mint Krisztus feltámadása, a szűztől való születés, a második eljövetel, a csodák és a helyettes engesztelés. Ez utóbbi kapcsán a liberálisokban ugyanis felmerült a kérdés, hogy mi igazság van abban, ha az egyik ember meghal a másikért. Szerintük az ilyen elképzelés nem ésszerű. Célszerűbb Jézust jó erkölcsi példának állítani az emberek elé – volt a racionális modernisták véleménye. Ha valami nem volt racionális, azt úgy kellett magyarázni, hogy ésszerűnek tűnjön a XX. század elméje előtt.
Amellett, hogy hittek Jézusban, mint akinek a példáját minden ember elérheti, a liberálisok vallották az emberi természet alapvető jóságát, és azt állították, a bűn nem Isten elleni lázadás volt, hanem tudatlanság vagy az evolúciós örökség állati maradványa, amelyet neveléssel és társadalmi reformokkal korrigálni lehet. Szerintük Isten országa jön el a világba az evolúció szakadatlan folyamatának eredményeként. Ez utóbbiból adódóan úgy vélték, hogy az egyház társadalmi reformok szorgalmazásával elősegítheti a mennyek országának megérkeztét.
Viszont ez az „új teológia” korántsem ragadtatott el minden protestánst. A liberalizmusra a XX. század első két évtizedében adott konzervatív válasz az 1920-as évekre fundamentalizmus néven vált ismertté. A fundamentalisták a modernisták által elvetett tanokat és kérdéseket hangsúlyozták. Noha az ő hitük csoportonként eltérést mutatott, lényegileg a Biblia tévedhetetlen verbális ihletése, Jézus szűztől való születése, helyettesi engesztelő áldozata, testi feltámadása és a csodák hitelessége köré összpontosult. Egyes fundamentalisták, mint például a diszpenzácionalisták, alapvető hitelveikhez csatolták még Krisztus premillenniumi eljövetelét, és többségük a teremtés fontosságát hangsúlyozta az evolúcióval szemben.
Noha a modernisták és a fundamentalisták közti harc számos kérdésben dúlt, egy kérdés mégis meghatározta a többit: a vallási tekintély kérdése. Végtére is – érveltek a konzervatív szemlélet képviselői – nem azért tértek le a liberálisok a „keresztény” ösvényről, mert emberi értelemre váltották le a Bibliát? A harc tehát a fundamentalisták szerint akörül forgott, miszerint a Biblia minden tekintetben megbízható-e.
Krízishelyzetben persze könnyen megesik, hogy a problémát túlreagálják. Következésképpen a liberalizmusra adott fundamentalista válasz a Biblia verbális ihletésének, valamint a Biblia tévedhetetlenségének hangsúlyozása volt. A fundamentális tábor tehát azt vallotta, hogy a Szentírás eredeti kéziratai szóról szóra verbális ihletés útján kerültek prófétai lejegyzésre, és nem lehet bennük tényszerű tévedést találni. Noha ezek a felfogások jelen voltak a korábbi protestantizmusban is, de csak az 1920-as években fejlődtek ki, terjedtek el, és lett központi szerepük a protestantizmus konzervatív köreiben. A kiélezett hangulat által gyorsan terjedt ez a szegmentálódás.
Az adventistákat is magával ragadta a modernisták és fundamentalisták harca. A konzervatív szemléletűekhez hasonlóan az adventisták is nagy jelentőséget tulajdonítottak a kérdésnek. A krízis szellemiségét jól szemlélteti két adventista könyv, melyet 1924-ben adtak ki. Az első könyv címe The Battle of the Churches: Modernism or Fundamentalism, Which? [Az egyházak harca: Modernizmus vagy fundamentalizmus, melyiket válasszuk?] A borítón egy liberális épp arra készül, hogy szétverje az egyház Krisztus-központú szegletkövét, és helyébe állítsa az evolúció feliratú követ. A könyv első mondata szerint „dúl a harc”. „El kell dönteni, hogy a kereszténység a Szentírást fogadja el a hit mércéjeként, vagy a racionalizmus, az elméletek és az emberi feltevések fogják meghatározni az útját… E vitában nem lehet semleges állásponton ma-radni.” (7. o. – kiemelés a szerző által)
A másik könyv, a Christianity at the Crossroads [Válaszúton a kereszténység] borítója egy embert ábrázol, aki a Szent Város felé halad. Az elágazásnál döntenie kell, hogy melyik ösvényen megy tovább – a modernizmus vagy a fundamentalizmus útján. Ismét csak az első mondat adja meg az egész könyv hangvételét. „A keresztény egyházat hatalmas erő rázza meg. Elkerülhetetlenné vált alapjainak megvizsgálása, hogy kiderüljön, vajon meg tudja-e állni a helyét.” (5. o.) Majd azt olvassuk a továbbiakban, hogy az egyház ellenségei az 1920-as években már nem az egyházon kívül, hanem belül találhatók, „az egyház védelmezőinek” álcázva.
A fenti két könyvborító üzenete egyértelmű. A szerzők csak két kimenetelét látták a harcnak – a fundamentalizmust vagy a modernizmust. Nem létezett középső út. A Biblia tekintélyének és a többi tanbeli aggodalom kérdésében csak két szélsőséges álláspont létezett. Ez a leegyszerűsített képlet is torzulást hozott magával, mivel nem biztosított más opciót. Az ilyen kiélezett dina-mizmus általában heves teológiai csatározások eredménye. A keresztény egyház történelme tele van olyan szemléletes példával, amikor keresztények a teológiai színtér ellentétes szegletébe kerülnek, mert teológiájukat elsődlegesen valaki(k) ellenében űzik. Az adventisták is tapasztalhatták ennek bizonyos hatásait az 1888-as válság idején. Az 1920-as években azonban még több ilyen tapasztalatban volt részük, amikor az adventizmus az ihlet spektrumának verbális és tévedhetetlen vége felé haladt.
E pontnál meg kell jegyeznünk, hogy az 1920-as évek adventizmusa semmi kísértést nem érzett a liberalizmus felé. A mozgalom kezdete óta az adventisták egyhangúlag vallották a fundamentalisták összes alapvető hitelvét, kivéve az ihletéssel kapcsolatos merev nézetet. Ez utóbbi kérdésben az adventisták megosztott véleménnyel léptek a ’20-as évekbe, hogy egy évtizeddel később már sokkal egységesebb állásponton legyenek benne.
Az 1920-as években az adventista vezetők alapvetően rokonszenveztek a fundamentalisták ügyével, csak a hetednapi szombat fundamentális hitelvét hiányolták a képviselők részéről. Így ismét csak azt hangsúlyozták, hogy ők az egyetlen igaz fundamentalista nép.

Keresőszó:


Keresés helye:


Dr. Szigeti Jenő
Tihamér mesék


600 Ft
Szabó László
Múltunk titkai -Jövünk kérdései (3dvd)


2000 Ft
REK
Csendesnapok 2006


2500 Ft
Dwight Nelson
Nézd, hova lépsz!


5000 Ft
Fekete István
Hitünk énekei orgonán


2400 Ft
Simon Tibor
Mindenhol fény legyen


1500 Ft
Copyright 2007 © Felfedezések Alapítvány
Powered by Rendes